Röviden: 6 évente, illetve lakóingatlan eladása, bérbeadása esetén

Amennyire az energetikai tanusítvány kötelező megléte lakások, épületek adásvétele esetén átment a köztudatba, úgy a villamos biztonsági felülvizsgálat elvégeztetésének kötelezettségéről kevesen hallottak. Jó, ebben lehet, hogy a mi szakmánk is hibás, mert míg az előbbi kötelező eleme az adásvételi szerződésnek, és le sem ül az ügyvéd „HET-szám” nélkül szerződést írni, utóbbiról még köreinkben sem mindenki feltétlenül hallott – bevallom, az én rutinomnak sem része még az erről szóló részletes tájékoztatás, illetve a felülvizsgálat meglétének a szerződésben való feltüntetése, vagy akár a jogügylet ettől való függővé tétele. Pedig szerintem erre haladunk, és nem csodálkoznék, ha a közeljövőben kötelező elemévé válna az adásvételi, illetve a bérleti szerződéseknek a villamos biztonsági felülvizsgálat elvégeztetéséről szóló nyilatkozat.

Mélyen egyetértenék vele, mert néhány hónapja kopogott be hozzám egy ügyfél azzal a problémával, hogy vett egy házat, aláíratta vele az ügyvéd, hogy eltekint a villamos biztonsági felülvizsgálat eladói elvégeztetésétől, ám hamarosan kiderült, hogy tűzveszélyes állapotban van a ház villamos hálózata, és több millió forint lesz a javítás. Mit lehet ilyenkor tenni? Persze ilyenkor sem mentesül az eladó a felelősség alól, hiszen kellékszavatossággal tartozik a rejtett hibákért is, azonban sokkal jobb lett volna, ha az ügyvéd és a vevő megkövetelik a jogszabályban előírtakat, és nem utólag, bírósági pert indítva kell futni az ügyfélnek a pénze után.

Mikor kell megcsináltatni, és kinek a felelőssége elvégeztetni a villamos biztonsági felülvizsgálatot?

A villamos berendezés üzemeltetőjének, vagyis az ingatlan tulajdonosának a kötelezettsége, hogy – lakóépület esetén – 6 évente elvégeztesse a villamos biztonsági felülvizsgálatot. Ezen túlmenően azt írja elő a törvény, hogy ha nem áll rendelkezésre 6 éven belüli minősítő irat, akkor tulajdonosváltáskor, illetve bérbeadáskor mindenképpen el kell végeztetni a felülvizsgálatot. Egy kivétel van: ha fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem van, ÉS (!) 30 mA-nél nem nagyobb érzékenységű áram-védőkapcsolóval védettek a felhasználói berendezések.

Jó hír az eladóknak, bérbeadóknak, hogy egyelőre senki nem ellenőrzi a jogszabályban írtak betartását, nem fűződik hozzá semmilyen szankció, így jelenleg csak a szemfüles vevőn/bérbe vevőn, illetve a szerződést készítő ügyvéden múlik, hogy rákényszerítik-e az eladót/bérbeadót, hogy mutassa be a felülvizsgálatot igazoló ellenőrzési dokumentumot. Hosszú távon viszont ez senkinek nem jó, csak újabb, könnyedén megelőzhető, ez által felesleges bírósági pereket fog szülni.

További információk győri ügyvédi irodámról, szakterületeimről itt.

Nyitókép forrása: unsplash.com